Bevezetésre kerül az alapfokúnál is könnyebb nyelvvizsga, szigorodnak a
szóbeli vizsga szabályai, hangfelvétel készül a szóbeli vizsgán - ezek a
legfontosabb elemei az új kormányrendeletnek.
Megjelent a Kormány 33/2014. (II. 18.) Korm. rendelete a Magyar Közlöny2014. évi 23. számában az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert
nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló
nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008.
(V. 16.) Korm. rendelet módosításáról.
A Kormányrendelet részletezi, hogy nyelvvizsga a rendeletben megjelölt
következő négy szinten tehető:
a) A2 (belépőfok),
b) B1 (alapfok),
c) B2 (középfok),
d) C1 (felsőfok).
A nyelvvizsgaszintek leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.
A módosítás egyik legfontosabb
eleme az újonnan bevezetett, A2 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsga. Itt azt
mérik majd, hogy a mindennapi élethelyzetekben, a szakmai tevékenység során
előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz
szükséges idegennyelv-ismeret megléte fennáll.
A rendelet részletesen tartalmazza, hogy a vizsga mely nyelvi készségek
és kompetenciák vizsgálatára irányul.
Az EMMI jelezte, hogy az A2
szintű nyelvtudást mérő vizsgán a mindennapi élethelyzetekben, illetve szakmai
tevékenység során előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen
nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérik. Az új
szint bevezetése elsősorban a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt
nyelvtudásuk valós megméretéséhez.
Szigorítja a rendelet az írásbeli
vizsga feltételeit, megvalósítását is. A nyelvvizsgáztatás az akkreditált
vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik, a vizsga feladatlapjait
a vizsgaközpont az írásbeli vizsga napján juttatja el a vizsgahelyszínre és
erről jegyzőkönyvet kell készíteni. További szigorítás, hogy a szóbeli
nyelvvizsgáról, a nyelvvizsgázó hozzájárulása után hangfelvétel készül.
A rendelet szerint az Oktatási Hivatal a nyelvvizsgáztatással
kapcsolatos módosított feladatkörében elbírálja a vizsgaközpont, a
vizsgahelyek, a vizsgarendszer létesítésére és a vizsgarendszer új nyelvvel, új
szinttel történő bővítésére irányuló akkreditációs kérelmet, valamint a
vizsgaközpont akkreditációjának megújítására vonatkozó kérelmet és ellenőrzi a
vizsgaközpontok működését. A Hivatal dönt továbbá első fokon az akkreditációs
kérelmekről, végzi a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok honosítását,
vezeti a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartását
Szigorítás, hogy a Hivatal az általa kirendelt szakértő segítségével
az éves munkaterve alapján ellenőrzi a vizsgaközpontokat, vizsgarendszereket,
vizsgahelyeket.
A rendeletben megfogalmazottak érintik a nyelvvizsgaközpontok
akkreditációját is. Az akkreditációt kétévente kötelező megújítani. Ezt a
kérelmet a nyelvvizsgaközpontoknak kell benyújtaniuk. A megújítás ellenőrzéshez
kötött, az ellenőrzés költségeit a vizsgaközpontok költségarányosan, az általuk
lefolytatott vizsgák számának függvényében fizetik. A külföldi vizsgaközpontok,
a külföldi jogi személyek akkreditációjukat a Magyarországon bejegyzett
szervezete vagy intézménye által kérelmezhetik.
Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az akkreditált
vizsgaközpont, a vizsgarendszer egésze, illetve annak egy része vagy a
vizsgahely nem felel meg a jogszabályokban és az Akkreditációs Kézikönyvben
foglalt előírásoknak, a vizsgaközpontot határidő kitűzésével felhívja a jogszabálysértés
megszüntetésére, legfeljebb három hónapra felfüggeszti, illetve ismételt vagy súlyos
jogszabálysértés esetén az akkreditációt visszavonja.
A rendelet lehetővé teszi, hogy a vizsgaközpont a nyelvvizsgát a
vizsgaközponton kívül is megszervezheti. Ebben az esetben a központtól eltérő vizsgahelyeket
szintén akkreditációs eljárás alá kell vonni az 5. § (1) bekezdés c) pontja
szerint. Számítógépes nyelvvizsga esetén az akkreditációs eljárás kiterjed a
számítógépes környezet alkalmasságának a vizsgálatára is.
A rendelet rögzíti az akkreditált vizsgarendszer szabályait,
feltételeit, valamint a vizsgaközpontokban történő alkalmazás követelményeit. Rendelkezik
ugyanakkor arról is, hogy azon nyelvek esetében, amelyekből Magyarországon
nincs nyelvtanárképzés, vizsgáztató az lehet, aki rendelkezik felsőfokú
pedagógiai szakképzettséggel, rendelkezik az adott nyelvből államilag elismert
felsőfokú (C1 szintű) nyelvvizsgával, a nyelvoktatás területén szerzett
legalább egyéves vizsgáztatási vagy vizsgafejlesztési és kétéves nyelvoktatási
tapasztalattal, valamint igazolja, hogy részt vett az adott nyelvvizsgarendszer
vizsgáztatásra felkészítő tanfolyamán.
