Január 1-jén lépett hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet,
amely részletesen szabályozza a többi között az iskolai menzákon,
kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát.
Az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, tavaly májusban
megjelent jogszabály eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna életbe,
de ezt januárra halasztották, mert több jelzés érkezett a közétkeztetés
résztvevőitől, hogy szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt nem
elegendő a felkészülési idő.
A rendelet értelmében tilos
egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas
zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a
közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és
előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só
mennyiségét.
A jogszabály rögzíti az étrendtervezés
szabályait, például, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap
főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati
eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén
az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.
A felhasználási
előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez
nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat
hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz,
illetve ásványvíz lehet.
A rendelet értelmében tejföl és
tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei
étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt.
A
közétkeztetésben nem lehet felhasználni sótartalmú ételport,
leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat "állományjavításon vagy
ételízesítésen kívüli célra".
Nem adható továbbá 30
százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23
százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6
éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt
sem lehet felhasználni.
A rendelet előírja azt is, hogy a
közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-,
zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve
sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott allergén összetevőket.
Részletesen
rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének
személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági
ellenőrzését is.
Az átmeneti rendelkezések között szerepel,
hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiséget 2020-ig az előző évi
mennyiséghez képest - a különböző célértékek eléréséig - legalább 10
százalékkal kell csökkenteni.
A közétkeztetésre vonatkozó
táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya
valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre,
gazdasági társaságra, természetes személyre továbbá a nemzeti
köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális
alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti
alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a
fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre is kiterjed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése